BolygókMerkúr: 1-én egy órával nyugszik a Nap után. 4-én van legnagyobb keleti kitérésben, 21,3 fokra a Naptól. Láthatósága tovább javul, ahogy
az ekliptika hajlásszöge nő a látóhatárhoz viszonyítva. 10-én egy és negyed órával a Nap után nyugszik, ez idén a második esti
láthatósága. Ezután megfigyelhetősége gyorsan romlani kezd. 22-én alsó együttállásban van a Nappal. A hajnali égre átkerülve 25-én már több
mint fél órával a Nap előtt kel. A hónap végén már majdnem másfél órával kel a Nap előtt, újabb jó hajnali láthatóságot
biztosítva.
Vénusz: A hajnali délkeleti égen ragyog. Láthatósága - noha továbbra is kiváló - fokozatosan romlik. A hónap elején még közel négy, a végén
három órával kel a Nap előtt. Fényessége -4,2m-ról -4,0m-ra, átmérője 17,1''-ről 14,2''-re csökken, fázisa 0,68-ról 0,78-ra nő.
Mars: Előretartó mozgást végez a Skorpió, majd 5-től a Kígyótartó csillagképben, 31-én pedig átlép a Nyilas csillagképbe A Nap
közelsége miatt nem figyelhető meg. Fényessége 1,4m, látszó átmérője 3,7''-ről 3,9''-re nő.
Jupiter: Egyre lassuló hátráló mozgást végez a Kos csillagképben, 31-én látszólag megáll. Hajnalban nyugszik. Erős sárgásfehér fénye
miatt könnyű megtalálni. Fényessége -2,7m, átmérője 46''.
Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Vízöntő csillagképben. Napnyugta után a délnyugati ég alján kereshető, késő este nyugszik.
Fényessége 0,9m, átmérője 17''.
Uránusz: Az éjszaka nagyobb részében kereshető, hajnalban nyugszik. A Kos csillagképben végzett hátráló mozgása a hónap közepétől lassulni
kezd.
Neptunusz: Az esti órákban figyelhető meg, hátráló mozgása 6-ától előretartóvá válik. Előbb a Vízöntő, 11-étől ismét a Halak
csillagképben látható. Késő este nyugszik.